Hossza 27 cm, alapszíne zöld, hasi felületén világosabb és sárgásabb árnyalattal. Homloka, feje teteje, a szeme és füle között lévő, valamint a farcsíkján lévő folt karmazsinvörös. Szárnya 13-14 cm hosszú, az evezők külső zászlói violakékek, a farka 12-15 cm hosszú. Írisze vörös, 1,6 cm hosszú csőre halvány kékesszürke, sötétszürke csúccsal, a lába szürkésbarna.

A fiatalok fején a vörös folt kisebb kiterjedésű, farkuk rövidebb, íriszük halványbarna.

Élőhelye

Új-Zéland mindkét szigete, és a környező szigetek; Auckland szigetek, Three Kings, Little Barrier, Kapiti és Stewart.

Életmódja

Többnyire nagy csapatokat alkotva, síkvidéki erdőségekben fordul elő. Tápláléka gyümölcsök, magvak, bogyók, virágok. Gazdasági kártétele miatt a farmerek sokáig üldözték, a populáció lényegesen visszaesett, ekkor néhány ottani tenyésztő titokban hozzáfogott tenyészteni, így a faj fennmaradhatott. Jelenleg körülbelül annyi példánya él szabadon, mint fogságban.

Nem félénk, inkább kíváncsi természetű, röpte gyors, kissé hullámzó jellegű, közben "kikikiki" hallható tőle, amit földet éréskor "tátátá" vált fel. Költése az időjárás függvénye, általában október-december között, faüregben, sziklahasadékban földben, vagy fűcsomó alatt lévő üregben költ. Fészekalja 5-9 tojás, ezek méretei: 26x21,5 mm; a tojó egyedül ül a tojásokon. Kotlási idő 20 nap, kirepülési idő 5-6 hét.

Tartása

Kifejezetten mozgékony voliermadár, fagymentes helyen átteleltethető. Rendkívül gyorsan fut a volier oldalán, közben csőrével kapaszkodni nem szokott. Kellő türelemmel és nyalánkságokkal gyorsan kezessé tehetjük, táplálása a II. séma szerint ajánlott, sok zöldeleséggel, répával, lisztkukaccal, stb.

Tenyésztése

Könnyen költésre bírható, ügyeljünk arra, lehetőleg ne a téli hónapokban költsön, mert ilyenkor tojás-visszamaradás előfordulhat. A nimfapapagáj odúja megfelelő számára. Évente két-három költés lehetséges, a tojó új kotlásba foghat akkor is, ha a fiókák még nem önállóak, ilyenkor a hím eteti őket, kolóniában is költ, más fajokkal is együtt tartható.